Mi fáj az ufósnak? Piramis, vagy paranoia? Nyomtat Email
Írta: Oláh András   
A mai kor egyik fő média-jellemzője a liberális, áltudományos, szenzációkereső, áltájékoztatás, azaz böszmeségekből összeállított Pulitzer díj-várományos beszóló-firkálás. Ennek kitűnő példáját láttatta a márciusi Ufókongresszusra valószínűleg csak hallomásból hajazó Herceg Márk Nagymester, aki nyilván Tóta W Árpád babérjaira törekszik, szellemi koprofágiát sejtető cikkével.
Az ufókutatás az egész világot érdeklő dolog, még akkor is, ha sok esetben a sötétben, az eltitkolásokban, és az alattomos szándékú folyamatokban vergődik. Azoknak, akik e béklyókból próbálják kiszabadítani elismerés jár, nem pedig a sárdobálás, amely arra, hogy a kutatást, és a kutatókat, valamint a közönséget lejárassa, miközben arra, hogy a magát kompetens sasszemnek vélő firkászt piedesztálra emelje; egyáltalán nem alkalmas, bár görcsösen arra törekszik. Miért?
Egyrészt azért, mert az UFO kérdést ma már nagyos sokan kutatják, az már tudományos szinteken jár. Másrészt azért mert, katonai, államfői tekintélyek, nemzetközileg elismert személyek tapasztaltak, láttak kapcsolható eseményeket, járműveket, lényeket. Harmadrészt azért, mert a témának NASA és őstörténeti vonzatai is vannak. Negyedrészt azért, mert azt egyes országok sorra közlik eddig titkos ufódokumentumaikat. Ötödrészt azért, mert a szinte már mindenkinél ott lévő telefonkamerák számos furcsa; hangtalan, gyorsan, vagy cikkcakkban repülő; földinek el nem ismert eszközöket örökítenek meg. Hatodrészt mert a Holdraszállásról kiderült, hogy valóban hamis volt, s a felvételeket az MGM stúdióban Nixon kérésére Kubrik készítette, az „2001 Űrodüsszea” melléktermékeként. Hetedrészt azért, mert ez a fajta előhang semmilyen normalitást nem tartalmaz:
„Néhány középiskolai fizikakísérlet után megtudhattuk, hogy amikor szürke kisembereket látunk, azok nem is földönkívüli élőlények, illetve mi lenne az anyaggal a Higgs-bozon nélkül, valamint az illuminátusok miért emancipálták a nőket, és mi köze van a Fibonacci-sorozatnak Hollywoodhoz, vagy a druidáknak a világkormány csipjeihez. Vagyis ezt mind megtudhattuk volna, ha egyáltalán értettünk volna valamit az egészből. Riport Molnár F. Árpád Neverlandjéről.”
Ez egy olyan stupiditás, amely egy olyan agyban állt össze, melybe a világ, és az ufók történései számolatlanul ömlenek, s azok feldolgozatlanul csordulnak túl, s a szennyes váladék a Netre hull.
Észlelhető, hogy az Index folyamatosan az ufókutatás, és a kutatók lejáratását folytatja, amíg a mozgatórugók felszínre nem kerülnek. A magyar ufókutatók pontosan látják, hogy mi folyik a háttérben, és mi a céljuk a lejárató szándékú, rágalmazó, becsületsértő cikkecskéknek.
A kongresszusra mindenféle ember beesik, még olyan is, akik az UFO szót először hallva is képes aljas, vagy idióta cikkek felöklendezésére. Olyanok is eljönnek, akik szellemi koprofágnak minősítik az ufókutatókat. Ezek nemhogy az adójuk 1% sem hajlandók felajánlani, de jegyet sem vesznek, mert akkreditációval érkeznek. Besunnyognak, már ha besunnyognak, és aztán jól odamondanak, de persze a WC-n ülve is lehet zaftos cikkeket kierőlködni, mint a kedves Herczeg Márk Nagymester, aki ezt világosan közli is királyi többesben, imigyen: ”Ezen sajnos nem tudtunk ott lenni, mert a program olyan bőséges és sűrű volt, hogy két teremben párhuzamosan mentek az előadások.” Akkor nem keletkezhetett tudathasadás. A cikkíró nyilván statisztikát vezet az egyes rendezvények résztvevőiről, azok elmeállapotáról, hiszen kijelenti:
„A valóságtól sokkal inkább elrugaszkodott embereket lehet találni egy felvonulási téri koncerten vagy az MSZP majálisán.”
..Vagy nem; hanem inkább csak hitét próbálja tényként arcunkba lihegni. Ma már a valóságtól elrugaszkodott személy az, aki semmit sem tud az ufókutatásról, az egyes furcsa jelenségekről, eseményekről, s csak kényszerképzetei között vergődve próbál kiizzadni pár keresetlen szót, mondatot mint kakas a szemétdombján, mely csak az övé. Az ufókutatás épp e szemétdombot, sittet szeretné hulladékrakóba tenni, de a trágyadomb scatofágot kiállt halálsikolyként, feleslegesen.
Nemere tudományos hipotézisei helytállóak voltak, de megértésükhöz, befogadásukhoz egy 20-as IQ azért kell. Akinek ez meg van, az a tudományos prekoncepcióként valóban kijelentheti, hogy az emberi szervezet alkalmas implantátumok befogadására, és előre vetítheti, hogy az implantátumok, - melyek akár szervesek is lehetnek, - túlsúlyba kerülhetnek a szervezetben, s ilyenkor már csak az agy lehet eredeti. Ekkor minek fogjuk a lényt minősíteni? Ezt kifigurázni fantasztikus blődség, tudatlanság, stupiditás, paranoia, vagy fájdalmas XXI. századi aljasság.?
A vezeték nélküli energiaátvitel fejezet sem sikerült igazán jól, mert megerősíti a cikkíró eddigi hazugságait. ”Ezen sajnos nem tudtunk ott lenni, mert a program olyan bőséges és sűrű volt, hogy két teremben párhuzamosan mentek az előadások.” … majd „Az első sorban ülve már egy kicsit feszengtünk, mivel nem szerettük volna, ha egy ifjúsági ház földszinti előadójában üt agyon a két antenna között cikázó villám, de szerencsére (illetve sajnos) ilyesmiről szó sem volt: azok csak továbbították a feszültséget, hogy a vevőantenna aljánál kigyulladjon egy kislábujj méretű izzó.”
A cikkíró nyilván oda vissza teleportált a WC ülőke, és az első sor között, bár az igaz, hogy a feszengése azonos lehetett a cikkírása téridejében észleltekkel; a latrinában, és a páholyban gyötrőkkel. A szkeptikusok bűvészeket hívnak meg rendezvényeikre, az ufókutatók pedig pl. energiakutatókat. Sokan nem láttak még olyan megismételhető tudományos kísérleteket, lemásolható eszközöket, - mint pl. a Lifter, - melyek a sufniban is elkészíthetők, tanulmányozhatók. Ennek van előrevivő jellege, hatása, mert ezek nem ócska bűvésztrükkök. Az emberiség eddig mindig sokat profitált az őrültnek minősített feltalálók, kiagyalók, felfedezők kezdetben érthetetlen, ellenségesen fogadott találmányaiból, melyeket később többen megérthettek. Nem mindenki. Firkászok sohasem, vagy csak néha, talán. Hogyan közli velünk ezt cikkírónk? „azért végül is meggyőző volt a kísérlet, de egy középiskolai fizikaversenyen nem lehetne ezzel nyerni.”
Ha egy kísérlet meggyőző, és újdonság, akkor lehet nyerni vele, még akkor is, ha a cikkíró semmit sem tud a fizikaversenyekről. Ha nem meggyőző a kísérlet egy trollnoknak, akkor is lehet vele nyerni a fizika versenyen. Ha egy főszerkesztő elolvasná írásbajnokai ilyen beszólásokkal tarkított cikkeit, a föld alá kéne süllyedjen, vagy azonnal elküldené a kis pajtást. Jelen esetben ez a lehetőség még adott! Egy ilyen kolléga sokat árt a csapat tekintélyének. Totálisan lejárató hatású, és hát annyit sem irodalmilag, sem szakmailag sem ér, mint egy kis lábujj körme alatt megbúvó piszok.
„Megtudtuk, hogy a világ nagyon labilis, és elképzelhető, hogy meg fognak szaporodni a paranormális jelenségek. Az anyag és az élet kapcsolatát egy vascsőre mért kalapácsütéssel szemléltették: az anyag is állandó rezgésben van, tehát ha a Higgs-bozont kivennénk az anyagból, szétesne.” - olvassuk.
Hogy a világ labilis, azt már régen tudjuk a tudományos, vagy áltudományos kutatásokról adott tájékoztatásokból, melyek dollármilliók „befektetése” nyomán azt prekoncepcionálják, hogy a Nagy hadronütköztetőben majd előállítják az ősrobbanást nekünk, egy holdvilágos nyári éjszakán, mint a jó öreg Teremtőnk. Tehát nem az ufókongresszuson tudtuk, tudjuk meg a világ egyes fontos dolgait. Hogy mi történhet akkor ha a bozonokat, mezonokat, borzolni kezdik egyesek, azt nem lehet tudni, de történhetnek furcsa dolgok. Még akár olyanok is, hogy a kőolaj egyből műanyaglavórrá válik, de oly hirtelen tágulni kezd, mint a világegyetem, ahol sokkal több a verescsillag, mint a kék ugyebár.
A széncinke nem érti az elefánt trombitálást, a cikkíró még a szöveget se értette helyesen, nem hogy a mondanivalót: „az egyik pohárra ráragasztottak egy szeretet feliratú cédulát, a másikra pedig azt írták, hogy gyűlölet, és az utóbbi esetben a víz szerkezete zavaros lett.”
A víz kristályosodását tudományosan kutató Masaru Emoto eredményei megtalálhatók az Interneten, s egy igényesebb cikk megírásakor érdemes utánanézni a forrásoknak, a nagy égések elkerülése mián. A vízből készített jégnek változik meg a kristályszerkezete, nem víz zavarosodásról volt szó. Így terjednek olyan álhírek, téveszmék, hamisságok, amelyeknek egy jól kivehető célja éppen most az ufókutatás, és a művelőinek, és körének lejáratása, földbedöngölése. Érdemes azonban azt is figyelembe vennünk, hogy kik, és milyen célból irkálnak ilyen stílusú cikkeket a becsületsértés, rágalmazás területére tévedve. Le kellene szállni rólunk!
Magyar Ufókutató Szövetség
Utolsó frissítés: 2012 június 08., péntek 07:27