A pálosok földjén

Egri Univerzum Klub a tavalyi nagy sikerű Boszniai piramisok meglátogatás után  elhatározta a pálosok földjét, a Pilis hegységet járja be, amely a Dunától keletre, a Gödöllői-dombság nyúlványán, a Monor-Irsai-dombság és a Duna-Tisza közi homokhátság találkozásánál helyezkedik el.

A Pilis név eredetéről Karácsony János A magyar nemzetségek című munkájában olvashatunk: a Pylis nemzetség Árpád fejedelemmel jött a Kárpát-medencébe. A terület első ismert birtokosa a Pylisi család volt. A hegységben található gazdag régészeti lelőhelyeket látogattuk meg, bronz-vaskori, valamint a II. századbeli szarmata halomsírt, avar és honfoglalás kori sírokat, barlangokat, forrásokat pálos és cisztercita kolostorok romjait.

Ebben a pilisszántói Szőnyi József, a település egykori polgármestere volt a segítségünkre, aki időt, fáradtságot nem kímélve vezette a csapatunka.

A pilisi hegyvonulat, mint mindenkit úgy minket is mágnesként  vonzott. A Pilis kapujához a pilisszántói kőfülkében érkeztünk, ahol több tíz ezer éves őskori leleteket találtak.  Túravezetőnk a középkori barokk templom alatti feltárt járatokat mutatta be. egy alkalommal a templom gondnoka takarítás közben egyszer csak "eltűnt", beszakadt alatta a padozat - innentől kezdődött a harc a feltárásáért. A régi temetőben talált pálos keresztes kőről, úgy vélik, hogy a pálos rendet alapító Özséb sírkövének egy darabja. De, található itt egy kelta oltár, amely sokak szerint egyetlen az egész földkerekségen. A község területén vezetett keresztül a római hadiút, amely Aquincumot Brigetióval (Szőny) kötötte össze. Erre bizonyság a templom mellett látható ókori mérföldkő. A középkori alapítású falú első okleveles említése 1299-ből maradt fenn. A pálos kolostor a XIII. századtól működött, romjai feltárásra várnak.

Következő utunk a pilisszántói Csillagösvényre vezetett. Az elnevezés az Égi képeskönyv magyarázza:"az ősmagyarság hit és képzeletvilága hatalmas szeretettel és tisztelettel tekintett a milliárd csillag egybefolyó fényeként tükröződő ezüstsávra, a Tejútra. Ezen az égi úton szálltak le a magyarokhoz az istenek, hősök és tündérek is". A szobrokkal szegélyezett út mentén  történelmünk hét meghatározó személyisége mutatja az utat Pilis kapuja felé:” töröld meg a lábad vándor, mert szent helyre érkeztél”. A Makovecz Imre által tervezett Boldogasszony-kápolnához, a Pilis keresztjéhez és a Szikla Színházhoz érkeztünk.

Az első stáció Nimródról, az egész égboltot uraló Orion csillagképről, az „égi nagy vadászról" szól. Nimród íjából a megtermékenyítés nyílvesszeje repül ki, és íját feszítő keze fölött az égbolt legmagasabb pontján délben megáll a Nap. Minden egyes szobrot az őt megillető csillagászati napfordulókon állították fel. A Csillagösvény első szakaszának három szobra, Nimród, Attila és Árpád egy "vérvonalban" áll. Még négy stáció követi: Szent István, Szent László, Boldog Özséb és Hunyadi Mátyás. Hegyre felérve a harangláb fogad, a harangzúgás őseink üzenetét hozza.

Nimród erkölcsi példája után Attila hirdeti a keresztényi kegyelem gyakorlását a legyőzött ellenség felett. Árpád hangja a Kárpát-medence népeinek testvériségéről és Attila örökségének folytatásáról szól. A Lélekharang hangjában Szent László Boldogasszony tiszteletét, Boldog Özséb szakralitását és Mátyás király igazságát hallhatjuk. A harangba a magyarok Nagyasszonya ábrája van öntve, felirata egy Tormay Cécile – idézet:" Szeressétek Magyarok országa felett az Eget-Napot-Holdat-Csillagokat! Szeressétek Földanyát, a szabad szeleket, éltető vizeket, az Örök Tüzet!”

Pár méterrel arrébb ott pompázott a kör alakú Boldogasszony- kápolna. 2003-ban szentelték meg a hatalmas tölgyfa keresztet. Makovecz Imre és Őrfi József tervezete a kápolnát, építése  adakozásból önkéntes munkával jött létre. A kápolna két tornyában két csuklyás pálos remete áll őrt. Mellette található a Szila- Színház, amelyet a Pilis oldalában a volt kőbánya helyén görög színházhoz hasonló környezetben alakították ki. Az itt bemutatott produkciók mindegyike tisztelgés a múlt előtt.

A Csillagösvényt elhagyva az 1900-n épült Orosdy- kastély fölött tovább mentünk a 450 méteren lévő barlanghoz. A három forrásból táplált Trézsi- forrás szentélyéhez értünk, úgy vélik, hogy vizében van feloldva Attila és Árpád vére. A szentély és forrás egysége az ősi kultúrák vallási szellemiségébe vezet vissza. 2009-ben szentelték meg Nagyboldogasszony  napján.

Pilisvörösváron közös ebéd mellett áhítattal, olykor megrendülve beszéltük át a látottakat, hallottakat. Estebéd után felvértezve Piliskereszten Pilis keleti lejtőjén lévő Szűz Mária tiszteletére épült III. Béla király által alapított cisztercita kolostor és apátság romjait és az itt található 375 m magasan fekvő Klastrom-forrást kerestük fel, majd búcsút intettünk a romoknak.

Utunk során elmentünk a Pomáz mellett lévő Holdvilág-árokhoz az 1.2 kilométer hosszú meredek szurdok valójában egy meder. Itt található egy ősemberbarlang két járatával. Túravezetőnk közbenjárásának köszönhetően egy meghívásnak is eleget tettünk, Szörényi Levente Kossuth és Erkel Ferenc- díjas zeneszerző az Illés- együttes frontembere táborába érkeztünk. Ő édesapja nyomdokait követve ásatásokat folytat, Attila legendás sírját keresi már közel 20 éve egy római kőbánya feltárásával, Egy gigantikus sziklafal tövében több mint 10 méter mély árokban kutat, ahol vízesés, emberkéz faragta vájatok, rengetek római kori cserepek és hátrahagyott szerszámok vannak.

A zeneszerző 2000-ben hozta létre régészeti alapítványát. " Nem feltétlenül Attila vagy Árpád sírját keressük, hanem az összefüggéseket" - mondta a legenda. Elmondása szerint a kibányászott hegyoldalt visszatöltötték, majd hirtelen elhagyták, valamit elrejtettek a sziklák alatt- állítja Szörényi. Kíváncsi, hogy vannak e sírboltok az árokban, biztos benne, hogy nagy felfedezés előtt áll. Az ásatások ideje alatt régészeivel együtt tábort vernek A táborban született az Árpád népe című misztikus opera több dallama is. A helyszínről előkerült XIII-XIV. századi színes cserépedény, római korban kifaragott számtalan hun kori és avar lelet, női és állati maradványok láttán ősi hun temetkezési helyet sejtenek. Az alapítványa azon fáradozik, hogy a feltárás befejeztével, a helyszín biztonságban látogatható legyen. Szeretnék, ha a barlangot felfedezhetnék a látogatók, tanösvényeken ismerhetnék meg a Holdvilág-árok kincseit, a bánya históriáját, de még függőhidat is terveznek a szilafalnál.

Ezt követően hegynek fel  még egy kilométer gyaloglás egyre magasabbra elértük az 587 méter magas Bölcső-hegy oldalában található  Lajos forrást, amelyet Nagy Lajos királyról neveztek el. Megpihenve, felfrissülve visszaereszkedtünk. Ezután a csapatunk egy csoportja még Dobogókőre is ellátogatott, többen a pilisszentkereszti Szopláki-ördöglyukhoz gyalogoltunk el. A fokozatosan védett volt víznyelőbarlang a központtól három kilométerre található 486 méter  magasságban 430 méter hosszú,111 méter mély. A negatív energiák spirál alakban törnek fel, erős hatással vannak az odalátogatóra, amiről többen is meggyőződtünk

Negyedik nap megmásztuk a Pilis legmagasabb csúcsát, Pilistető koronáját, az 756.5 méteres Boldog Özséb-kilátót. A kör alakú, több mint 17 méter magas felső teraszáról körpanorámát biztosít az építmény, ahonnan fél Pilist és a teljes Dunazug-hegységet, de még Börzsönyt is látni. A tornyot  egy elhagyatott rakétakilövő, katonai bázis romjai veszi körül. Nevét a pálos rend alapítójától kapta, aki a hagyomány szerint ezen a vidéken élt remeteként.

Visszaérkezvén Pilisszentkeresztre még meglátogattuk az 547 méter magasan lévő Szent kutat is. Némelyek fehér galambot láttak vizében fürödni, mások Mária képét látták benne. Vannak, akik vízében meggyógyultak. Mi felfrissültünk és kellemes izét kóstolgatva elbúcsúztuk a Pilis lenyűgöző természeti és emberkéz alkotta kincseitől.

dr HollierPaquet

Univerzum Klub Eger

Ufómagazin 2018/10