A kutatásom jelenleg a Darwin által elképzelt, és sokak szerint tényként beállított evolúciós elméletre fókuszálódik. Nem szeretem mások észrevételeit ismételgetni, és mindig új felismeréseket szeretek tárni az előadásaimat megtisztelő közönség elé. Mint biológiát és kémiát emelt szinten tanult ember több érdekes dologra figyeltem fel az utóbbi időben. Először is kiderült, hogy Darwin, a 23 éves papnövendék az 5 éves hajóútján nagyon kevés állatot látott. Gondoljunk csak bele, hogy a Beagle nevű vitorláshajó milyen lassan cammogott, különösen szélcsendes időben! Azt is vegyük figyelembe, hogy amikor a partvidéket feltérképező hajó megállt valahol, és kitették Darwint a szárazföldre, ott hány növénnyel, vagy állattal találkozhatott, és mennyi ideig figyelhetett meg 1-1 fajt?  Gyakorlatilag évtizedekig kellett volna élőlényeket megfigyelni. Az evolúciót nemigen tudta. Darwin nem volt bölcs, mert az csak 50 éves kor felett várható.

Darwin vegetáriánus volt, és sohasem evett pl. rántott, vagy sült csirkét, és emiatt nem látott csirkecombot, vagy mellehúsát, de még egy fara-hátát sem.

Tudjuk azt, hogy még ma is, amikor gyors hajók, repülőgépek szállítanak kutatókat egy kutatási helyszínre, és a kutatási anyagok az Interneten már elérhetők, a szárazföldi fajok 86%-a, s a tengeri fajok 91%-a még ismeretlen, miközben számos faj, a megismerés előtt kihalt.

Nos képzeljük már el, hogy Darwin mostoha körülmények között, esetleg tengeri betegséggel küszködve, sokszor csak savanyú káposztán tengetett életében néha szárazföldre lépve, fajokkal alig-alig találkozva, de azokat részletesen tanulmányozni nem tudva, úgy adta ki a kutatótársától Wallacetól elorzott elméletet, hogy annak semmilyen valós alapja nem volt. Látott ugyan pár pintyet, amelyeknek csőrét meg tudta figyelni, és különbségeket látott közöttük. Ebből aztán kigöngyölte áltudományos elméletét a fajok eredetéről. Szerinte az egyes fajok egy másik fajból lettek. Persze az eredeti fajok is megmaradtak. Szegény ember elég lett volna, ha embereket lát, hiszen azok is mások, és eltéréseikből szintén megalkothatta volna gyászos elméletét. Az elképzelt közös ősöket soha senki nem látta, és nem tanulmányozta. Darwin nem látta át az egyes pillangók egyedfejlődését, de ha látta volna, nem érthette volna meg. A hernyó egyetlen célt valósít meg: minél hamarabb, szinte folyamatos zabálással felveszi a fotoszintézissel előállított tápanyagokat, melyek a bábban, egy védő tokban nyersanyaggá válnak úgy, hogy a hernyó molekulákra esik, és több idegközpont összehangolt működése során egy beprogramozott műveletsor kikelésre, és repülésre kész pillangót állít elő úgy, hogy a célszerűen összehajtogatott szárnyakat a kibújás után repülésre alkalmassá teszi, egy pumpáló szerkezettel felfújja, kifeszíti. Majd a szárnyakat megszilárdítja. A lepke tökéletes tájékozódó, és repülőképességgel születik, és a párkereső képessége is tökéletes. Azt még senki nem mutatta be, hogy az atomokból, molekulákból összeállt élőlény honnan szerzi tudását képességeit, Darwin kései követői sem.

Darwin úgy okoskodott, hogy az egyedek egyes eltérései, különbözőségei közül a pillanatnyilag valamilyen szempontból előnyösebbek fennmaradnak, és tovább adódnak. Ez óriási tévedés volt.

Az egyes egyedek a faji sajátságokat ismerik, és felismerik. Ha egy egyed azoktól eltérő, bár valamilyen szempontból előnyösebbnek látszó változást mutat, a populáció azonnal kiközösíti, s így az előnyösebb tulajdonság nem kerül átörökítésre. Apropó öröklés. Darwinnak fogalma sem volt, lehetett arról, hogy az öröklés milyen bonyolult biokémiai folyamatrendszer, akár ivartalan, akár ivaros szaporodás folyamatáról van szó. Darwinnak fogalma se volt a genomról, a kromoszómákról, a DNS-ről, a négyes számrendszerről, a bázisokról azaz az aminosavakról, a vegyületek jobbra, vagy balra forgatási képességéről, s annak döntő jelentőségéről. Darwinnak fogalma sem volt a riboszómáról, a sejtekben százszámra működő nano szerkezetekről, és mikromotorokról. Elképzelni sem tudta, hogyan alakulhat ki egyetlen (előzőleg két) sejtből létrejött sejtből, a soksejtű elefánt, és mi működteti, és tartja fenn az életet. Mint ahogy azt sem tudhatta, hogyan indulhatott el az élet a terraformált (lakhatóvá tett) Földön.

Darwin nem tudhatta, hogy létezik az atavizmus jelensége, mely az elkóborolt DNS kódot időnként visszahelyezi az eredeti alapállapotba, és ezzel egyszersmind törli az evolúciós elméletet is.

Mostanság sorban röppennek fel furcsa, de teljesen érthető hírek, melyek szerint bajszos lovak bukkannak fel világszerte. Ez a híres-nevezetes atavizmus jelensége, amely az univerzális emlős csontváz, és  szerkezet

kísérő jelenségeként fejeződik ki manapság. Az emlősök univerzális mechanikai szerkezete egyértelműen észlelhető. Ez a szerkezet, eltérő hormonhatásra más szerkezeti, és működési jellegeket vesz fel.

Az egér felépítése megegyezik a macskáéval, lóéval, emberével, és elefántéval, csak arányaiban és működésében tér el. „A ló is ember”, - írta Csurka István, és milyen igaza volt...

Ma már egy ötödikes is nagyságrendekkel több ismeret birtokában van, mint anno Darwin lehetett.

Ha Darwin ma élne, és kapna 5 év gépidőt egy Internetes számítógép mellett, sohasem adná ki gyászos elméletét, inkább a föld alá bújna szégyenében, ha lenne benne egy kis böcsület.

Oláh András