Az ufókutatás „árnyékos oldala” Nyomtat Email
Írta: Alienita   

„Nehéz a dolga a katonának”  - állítja egy régi sláger. Nos, azt hiszem, ha a dalszövegíró korában már „divat” lett volna az ufók nyomában járni, lehet, hogy most valahogy így szólna a refrén: nehéz a dolga az ufókutatónak…
Megcsörren a telefon, a kutató felveszi, majd figyelmesen hallgatja a vonal túlsó végén beszélőt. Aki lehet fiatal, idős, férfi, nő, élhet tanyán vagy zsúfolt nagyvárosban. A kutató bele-belekérdez a beszámolóba, majd ha lehetőség van rá, megkéri a telefonálót, írja meg levélben, e-mail-ben a történetet, hiszen az írott sorokban – vagy éppen közöttük jól elrejtve – olyasmi is felbukkanhat, ami a telefonbeszélgetés során rejtve maradt. Ám néha nincs lehetőség, hogy további infot kapjon, be kell érnie a telefonon bejelentett részletekkel. És el kell döntenie, „utánamegy-e” a történetnek, vagy nem. Kutató legyen a talpán, aki ennyiből helyesen tud dönteni, hiszen találkozik hiteles beszámolókkal, néha az állítólagos szemtanúról kiderül, hogy egyszerű tévedés áldozata lett, és történetének megfejtése egyszerű a reális világ magyarázataival. Mindeddig nincs is baj, a probléma a következő kategóriával kezdődik: azokkal az emberekkel, akik tudatosan akarják megtéveszteni a kutatót. Ilyenkor van a legnagyobb bajban, hiszen ha az állítólagos szemtanú amúgy köztiszteletben álló személy, vagy olyan pozícióban dolgozik, amely eleve kizárná a hiteltelenség lehetőségét – „a hitelesség legfőbb bizonyítéka maga az ember”, nehéz gyanakodni. Közülük kerülnek ki a televíziós showműsorok rendszeres szereplői (mondhatni, bohócai, hiszen a témát maradéktalanul lejáratják). Vannak azután olyanok, akik meggyőződéssel állítják, hogy mindaz, amit elmondanak, a színtiszta valóság – néhányan közülük hazugságvizsgálót, regressziós hipnózist követelnek. És betegek, ám ezt nem tudják magukról. Ez a csoport tulajdonképpen további két alcsoportra bontható tovább. Az egyik típusú beszámoló során felbukkannak olyan mozaikszerű, hiteles részletek, amelyek arra utalnak: valaha, valami mindenképpen történt velük, ami elindította a folyamatot, melynek végére rögeszmések lettek.


Nemrégiben egy Szeged-környéki kis házban találkoztunk egy idős asszonnyal, akinek elbeszélése igen bíztatóan kezdődött: másfél évtizeddel korábban objektumokkal, lényekkel való találkozások, fényjelenségek, melyet a szomszédok is észleltek. Ahogy azután peregtek a mondatok, a hölgy egyre jobban megnyílt, jöttek az egyre álomszerűbb, egyre valószínűtlenebb részletek, majd a mondat, mely minden komolyabb ufókutató rémálma: „…tulajdonképpen az egyikük itt él velem már régóta.”
Ez a fordulat köszönt vissza egy budapesti idősek otthonában élő asszony elbeszélésében is, fűszerezve azzal a párhuzammal, hogy mindketten agresszív fordulatokban bővelkedő történetrészleteket osztottak meg a stábbal rendkívül szuggesztíven.
Ez az a pillanat, amikor az ember elkezd gondolkodni, vajon mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás: egy látens elmebetegség, mely akár 45 éven keresztül lappanghatott tünet nélkül, majd minden ok nélkül előbukkant a maga paranoiás, tévképzetes, rögeszmés valójában; illetve egy találkozás emlékei fajultak odáig, hogy a kert felett megjelenő objektum megpillantásából néhány évtized alatt rögeszmés, tévképzetes, paranoiás állapotba került a szemtanú?

- Éles emlékmozaikok fedezhetők fel az ilyen elbeszélésekben. A mozaikok nagyon érdekesek, utalnak már jól ismert történetekre, ám utána – különösen ennyi idő elteltével – keverednek más forrásokkal, bulvárral, internetes információkkal. Eltelik sok év, közben ők egyre többet foglalkoznak gondolatban a velük történtekkel, egyre jobban félnek ezért közülük számosan kérnek segítséget kutatótól vagy  pszichiátertől -, csak azt nem tudják, hogy ez valójában megoldást nyújthat-e a számukra. Ekkor már nagyon nehéz megítélni, mi a valós információ és mi a fantáziaszülemény. Ezekkel a történetekkel épp ezért nagyon óvatosan kell bánni, hiszen általában abba a harmadik csoportba tartoznak, ahol nincs megfelelő mennyiségű információ ahhoz, hogy bármilyen irányban is állást foglaljunk. – véli Sós Tibor, a szegedi Ufo-Controll vezetője.



Utolsó frissítés: 2009 május 26., kedd 11:22