Villámot kerestek, ufót találtak Nyomtat Email
Írta: Kiss László, HUFON   
Válogatás a debreceni HUFON szervezet anyagaiból


A fényképezés korai szakaszától kezdődően gyakran előfordult, hogy a felvételeken olyan tárgyak, alakok, foltok jelentek meg, amelyeket az exponálás időpontjában nem láttak. A képrögzítési technika fejlődésével ez a jelenség nem szűnt meg, ami arra enged következtetni, hogy ezek egy része nem fototechnikai hiba. A fénykép-, film- és videofelvételeken a többlet képi információ keletkezhet részben, hogy a képrögzítők az emberi szem számára láthatatlan spektrumtól szélesebb tartományt tudnak leképezni, másrészt a szemünk számára érzékelhetetlen nagy sebességű mozgás, pillanatnyi látvány a felvételeken csak a kidolgozás után, vagy lejátszáskor ismerhető fel. 

Ez utóbbi miatt nem láthatták Kazincbarcikán 1996. július 8-án este negyed kilenckor azt a nagy sebességű repülő járművet, amelyről egy helyi lakos videofelvételt készített. Azon a hétfői estén a nyári zivatar miatt jókora villámokat láthattak a város és környékének lakói. A városi kórház melletti lakótelep egyik társasházának negyedik emeleti lakásából Giba Lajos pénzügyi ügyintéző felesége kedvéért egy fél éve vásárolt Panasonic NV-R50 E típusú VHS-C videokamerájával az erkélyükről látható légtérben a zivatar villámait 10 percen keresztül filmezte. A felvételt lassítva, helyenként képenként léptetve végignézték. Az egyik távoli nagy villámlásnál észrevettek egy jobbról balra gyorsan haladó sötét foltot.
Többszöri visszajátszás után egyértelműen látható volt, hogy egy repülő objektumot sikerült szalagra rögzíteniük. Giba úr a kórház egyik műszaki vezetője segítségével ufókutatókat keresett a szükséges elemzések elvégzésére. Így került hozzánk a felvétel, melynek vizsgálatát a felvétel készítőjével közösen végeztük.
Az objektum közepes látási viszonyok között a város széle fölött ÉK-K-i irányba haladt. A távolság meghatározásánál nagy segítséget adott az a kép, ahol a villám és az objektum az észlelővel egy vonalba került. Viszonylag éles kontúrral látszik az objektum bal oldali harmada, a többi az erős fénysáv gégen effektusa miatt nem érzékelhető. Emiatt a közelebb lévő épületsor egyik emeletes házának felső két szintje sem látható. Ez döntötte el azt az elemzés közbeni vitát, hogy az objektum a villám előtt vagy mögött van. Ez az effektus jelentkezik minden olyan erős háttérvilágításnál, amikor az észlelő és a fényforrás közötti tárgy alig látható, vagy már egyáltalán nem látszik. A fényhossz időkülönbségből (5,28 sec.) és a hang 20 Celsius fokos levegőben mérhető 343,3 m/sec. Sebességéből az észlelő és a villám távolsága kb. 1800 méter. Az objektum távolságának számításánál egyetlen mérhető adatot használhattunk, a magasságot. A feltehetően nagy sebesség és a felvételi technika miatt a repülési iránnyal azonos méretek torzulnak, növekedhetnek. A nem hagyományos repülő szerkezetek átlagmagassága európai adatokat felhasználva 6 méter körüli. Ezzel a magassággal számolva a repülő tárgy távolsága kb. 800 méter. Valószínűtlen, de 10 méter járműmagasság esetén az észlelőtől számított távolság kb. 1300 méter, ha a villám közelében lett volna, akkor a magassági adat több mint 14 méter. A szélesség számításánál az ismert távolsági értéken túl a kétoldali épületek közötti látótávolság és a 9 db, értékelhető képkocka időtartama szükséges. A látószög 29 fok, a két oldalakadály közti mozgás ideje 0,4 sec. A három adatból számított sebesség legvalószínűbb értéke 800 méter távolságnál 3700 km/h, 1300 méternél 6000 km/h és a villámlás helyénél 8400 km/h. Ugyanezen távolságok esetén a repülési magasság földfelszín felett 150 m; 230 m és 300 méter. A számításokhoz használt etalon épület távolsága 530 méter. A mozgása feltehetően egyenletes, a vizsgált 9 képkockából ez nem dönthető el. A látszólag két fokos pályaszint-emelkedés és a minimális magassági méretnövekedés miatt az objektum jobbról balra haladva az észlelő irányába
kismértékben közeledett. A mért és számított adatok alapján a videofelvételen egy repülő tárgy mozgásának részleteit láthattuk, mely a kb. 800 méter távolság, a kb. 3700 km/h sebesség és a kb. 150 méter repülési magasság miatt hagyományos repülő szerkezet nem lehetett. Az eredeti videofelvétel villámlás előtti képén a szerkezet elején és végén nehezen látható kiálló részek miatt az objektum egy repülőgépről filmezett, megszokottól eltérő alakú repülő járműre hasonlít, viszont az egyetlen viszonylag kontúros felvétel alapján legvalószínűbb, hogy diszkosz típusú repülő szerkezet volt. A videofelvétel lassítás, vagy képléptetés nélküli lejátszása esetén ezt a nemzetközi összehasonlításban is ritka felvételt nem ismerhettük volna meg, ezért ha valaki az említett módon végignézi a szabadban készült film- vagy videofelvételeit, elképzelhető a véletlen észlelés lehetősége.

Kiss László, HUFON
Utolsó frissítés: 2009 május 26., kedd 08:46