Szívszorítóan szomorú dolog, a novemberi ufókongresszus résztvevői között már nem láthattuk Kiss Lászlót, jó barátunkat, a hazai ufókutatás egyik legkiemelkedőbb alakját, a magyar ufókutató mozgalom egyik legmeghatározóbb alapító személyiségét. Gondolatainkban még fel sem tudjuk fogni a lesújtó tényt, hogy Laci már nincs közöttünk, földi élete véget ért, lelke immár azon dimenzióban száll, amit oly sokáig, és oly nagy odaadással kutatott.

Kiss László nem volt egy vesztes típusú ember. Kitartása, következetessége és küzdeni tudása szinte minden csatájában sikert és eredményt hozott számára, és mindenki számára, aki hozzá tartozott. Még a lehetetlen megvalósításában is mindig tudott erősen hinni, ezért is tudott még az ilyen helyzeteken is rendre úrrá lenni. Mindössze néhány héttel ezelőtt, 2014 szeptemberében viszont egy nagyon erős és kegyetlen ellenféllel találta magát szemben, akivel keményen megvívott, de e nagy csatát, élete utolsó csatáját elveszítette. Rövid, súlyos betegség után 2014. október 21-én Barátunk szíve megszűnt dobogni, lelke kiszállt megfáradt testéből. Elment a magyar ufókutatás egyik legnagyszerűbb embere. 57 éves korában kegyetlenül fiatalon elment, itt hagyott minket, és csatlakozott az égi ufókutatók csapatához, azon nagyszerű égi csapathoz, akik immár odafentről figyelnek és segítenek minket. Igaz már nem tettekkel, nem szavakkal, nem földi jókkal, de sokkal inkább szellemiségük ragyogó fényével, amely örökké fog élni, utat mutatni lelkeinkben, szíveinkben, emlékeinkben.

Kiss Laci egy ilyen ragyogó fény volt életében. Ragyogó fény, amely mindig megvilágította a megfelelő irányt. Nagyon határozott irányt mutatott, amikor 1990. január 18-án megalapította az első hivatalos magyar ufókutató szervezetet, a Magyar UFO Kutató Hálózatot (HUFON). Hosszú ideig vezette azt a szervezetet, amelyet gyermekeként szeretett és tisztelt. Már a HUFON megalakítása előtt is, majd a működésének során számos szenzációs és hiteles magyarországi ufó esetet tárt fel, értékelt ki, hozott nyilvánosságra. Elsőként a magyarországi ufókutatók közül, de inkább helyesebb lenne azt mondani, hogy a kelet európai ufókutatók közül világszintű hírnevet szerzett, amikor 1988-ban az amerikai UFO Universe magazinban terjedelmes írást közöltek róla, és feltárt magyarországi ufó eseteiről „UFO blitz from behind the iron curtain”, azaz ufó esetek a vasfüggönyön túlról címmel. Így került elmélyült szakmai kapcsolatba, majd igaz barátságba az Amerikában élő, de onnan akkoriban gyakran hazalátogató Keviczky Kálmánnal, az ICUFON vezérigazgatójával, a világ egyik legnagyobb ufó szakértőjével. Kálmán bácsi László meghatározó példaképe lett, csakúgy, mint ahogy később Ő is példaképe lett számos őt követő ufókutatónak, ufókutató generációknak szerte kis hazánkból és a környező országokból is.

Az ő nevéhez fűződik többek között az útellenőrök izgalmas ufó megfigyelésének kivizsgálása és publikálása, a mentőautót követő ufó esetének, a mezőberényi nő izgalmas eltérítéses történetének, a hihetetlen magnézium rúdnak a feltárása. Részt vett a székesfehérvári gabonakör témájának elemzésében, majd tevékenyen részt vállalt az ezzel kapcsolatban vívott csatáinkban mindazokkal, akik az ufókutatást el akarták hallgattatni. Közreműködött ufó konferenciák szervezésében, részt vett számos ilyen jellegű rendezvényen, előadóként pedig lebilincselő előadásokat tartott különösen azon kezdeti időszakában a magyar ufókutatás történetének, amikor még sokkal nagyobb jelentőségű és hírű volt egy ilyen program, mint manapság. Esetleírásai, újságcikkei, elemzései számos helyen megjelentek a hazai és a nemzetközi ufó irodalomban. Több cikkét közölte például a brazil UFO Magazin, az angliai UFO Magazin, az ausztrál Flying Saucers Magazin, az olasz UFO Express, a német Magazin 2000, a francia Phenomena, a kanadai CUFORN Bullettin, a dán IGAPE magazin, a svéd UFO Aktuellt, és még sorolhatnánk… Túlzás nélkül kijelenthető, hogy több mint kettő évtizedes munkássága nagy hatással volt a magyar ufókutatásra.

Az ufókutatás csapatmunka, amelyben szintén kiváló szervező volt. Szellemi vezére volt a debreceni kutatóknak, jó barátja olyan meghatározó ufós csapatoknak, mint a szegedi, gyomaendrődi, egri, vagy éppen a budapesti, pápai, ózdi ufókutatók. Számos alkalmon közösség építő szervezője és aktív résztvevője volt velük közösen rendezett szakmai és egyéb programoknak. Részt vállalt benne, és segítette a Magyar UFO Kutató Szövetség munkáját.

Életének ragyogó fénye bearanyozta családja: felesége és két lánya életét. Nyitott, humorral telt életfelfogása, meleg szíve, segítőkészsége számos jó barátjának tette sokkal gazdagabbá életét. Intelligenciája, nagy tárgyi tudása, munkájában végtelen precízsége sokak csodálatát kivívta. Munkahelyén közlekedésmérnökként, vezető beosztásban nagy felelősségű döntések meghozatala és folyamatok irányítása tartozott hatáskörébe, amelyekben minden esetben tisztességgel, kiváló eredménnyel, magas szintű szakmai és egyéb elismerésekkel illetve állt helyt.

Hitetlenül, értetlenül és vigasztalhatatlanul állunk a tény előtt, hogy Kiss László barátunk immár nincs többé. Távozása oly gyors és hirtelen volt, amit emberi ésszel felfogni, szívvel átérezni, lélekkel befogadni kegyetlenül nehéz. Vigasztaljon minket Imre Horváth Svédországban élő jó barátunk és kutató társunk –aki egyszer a klinikai halál állapotából, a fényalagút végéről tért vissza- Laciról szóló aktuális gondolata: Laci lelke már nagyon jó helyen van. Ott, ahová az ember lelke nagyon vágyik, ha egyszer már közelébe került. Mert ott az örök szeretet és harmónia uralkodik.

E vigasz reményében búcsúztunk Kiss Lászlótól a debreceni köztemetőben tartott gyász szertatáson, valamint szűk családi és baráti körben vettünk végső búcsút hamvaitól kívánsága szerint az általa megjelölt módon.

László barátunk, Isten nyugosztaljon! Adjon az Isten Örök fényességet és nyugodalmat lelkednek, hogy ezzel minket, itt maradt barátaidat mindig beragyoghass, amikor hiányodat érezzük. Emléked örökké megőrizzük!

Debrecen, 2014.11.10.

Dr. Tarcali Gábor